Vannak akikre a sors óriási, emberi ésszel felfoghatatlan megpróbáltatásokat mér, de mégis tudnak örülni, szeretni, bízni és hinni a lehetetlenben. Ez Kinga és férje története.
Amikor ott ülsz az orvossal szemben, és elmondja, hogy saját sejtes lombik beavatkozással sincs esélyed gyermekáldásra, akkor nagyon egyedül vagy a szomorúságoddal. De aztán elkezdesz kutakodni, információt keresni, mert az az ember, aki gyereket akar, az nem fogadja el az ítéletet, hanem tovább megy. Szépen lassan, fórumokon, blogokban, külföldi információs oldalakon rábukkansz a sorstársakra, akik már előtted járnak tudásban, tapasztalatban, vagy egyszerűen “csak” értik, hogy miről beszélsz, mert hónapokkal, évekkel ezelőtt ők ültek végtelenül szomorúan az orvossal szemben.
Itt azoknak a történeteit gyűjtöttünk össze, akik az úton sikerrel jártak, ma már boldog szülők és most segíteni szeretnének: elmondani, hogy nem vagy egyedül. Itt vagyunk Veled, melletted, és szeretnénk támogatni, hogy te se add fel, ahogy mi is kitartottunk minden nehézség ellenére.
Oszd meg velünk Te is a történeted!
Egy végtelenül hosszúnak tűnő, hét éves várakozás és küzdelem rövid összefoglalója. A happy endhez sokat kellett aludni, cserébe nemrégiben kiderült, hogy alvás nélkül is van élet:) Olvassátok a fáradt, de boldog Anyuka bejegyzését.
A 40. születésnapomon nyilallt belém a felismerés, hogy ha nem teszek valamit gyorsan, akkor sohasem lesz gyerekem. Ekkor Angliában éltem, és pont egy szakítás után voltam. Ott álltam 40 évesen, egyedül, külföldön, és elképzelni sem tudtam, hogy egy napon anyuka leszek.
Sára története azt bizonyítja, hogy a “soha ne add fel” nem közhely, hanem egy olyan motiváló erő, aminek most egy csodálatos kislány köszönheti az életét.
