Amikor a petesejt- és a spermadonort is a recipiens pár választja ki abból a célból, hogy lombikeljárással embriót hozzanak létre, melyet azután a recipiens nő méhébe ültetnek be.

Forrás: DCN

Az eljárás folyamata egyezik a klasszikus inszeminációéval. Alkalmazására azon pároknál kerül sor, ahol a férfi tagnál nincs felhasználható sperma anyag, illetve azon egyedülálló – gyermeket akaró – nőknél, akik a törvényi szabályozásnak megfelelnek. Az eljáráshoz szükséges donor spermaanyag beszerzése spermabankból történik.

Forrás: Wikipedia

Sejtgyűjtemény, mely a megtermékenyített petesejtből fejlődik ki. A 8. hétig (a test és a fő szervrendszerek kialakulásáig) embriónak, ezt követően a szülésig (a növekedés, érés időszakában) magzatnak nevezik.

Forrás: DCN

Az embrió donációnak két formája létezik. Az első, amikor lombikeljárásban részt vett párok felajánlják a fennmaradó, de beültetni nem szándékozott embrióikat adományként más pároknak. A másik formája – ami a külföldi klinikák bevett gyakorlata – amikor az embriókat petesejt- és spermadonorok által adott petesejt és spermium egyesítésével hozzák létre, majd ültetik be a recipiens méhébe.

Forrás: DCN

ICSI - Intracitoplazmatikus Spermium Injektálás
Az IVF kezelések egyik fajtája. Alkalmazására akkor kerül sor, ha a probléma a pár férfi tagjánál van: felismert gyenge minőségű spermakép esetén. Az eljárás során az eljáró szakember spermiumokat juttat a petesejtbe. A mikro manipulációs eljárás során a petesejtet egyik oldalon rögzítik, majd a másik oldalról egy igen vékony tűvel juttatják a spermiumot a petesejt belsejébe. Ezt a módszert nevezzük intracitoplazmatikus spermiuminjekciónak

Forrás: Wikipedia

IVF – in vitro fertilizáció (köznyelvben: lombik bébi eljárás)
Az in vitro fertilizációs, (a szervezeten kívül, szó szerint: üvegben történő megtermékenyítés) magyarul lombik bébi eljárás során egyénre szabott kezelési protokollt alkalmazva a lehető legkisebb mértékű hormonális stimulációval késztetik a petefészkeket tüszőérésre. A petesejteket tartalmazó tüszőtartalmat rövid altatásban egy vékony tűvel, ultrahang vezérlés mellett, hüvelyen keresztül szívják le. A kinyert petesejteket laboratóriumi körülmények között speciális tápoldatba ill. szövettenyésztő edénybe helyezik. A kinyert petesejteket a pár férfi tagja által leadott spermiumváladékkal egyesével termékenyítik meg. A megtermékenyítést követő napokon az embriológus ellenőrzi a sejtosztódás folyamatát, így lehetőség nyílik a legjobb osztódási tulajdonságot mutató embriók szelektálására és az ezek közül vissza nem ültetett – számfeletti – embriók lefagyasztására. A megtermékenyült és szabályosan osztódó embriók visszahelyezése (embriótranszfer) a petesejt leszívástól számított 48-72, esetleg 120 órával történik. Az embriókat először speciális embrió megtapadást elősegítő tápoldatban tárolják, majd egy vékony katéter segítségével juttatják a méh üregébe. Ezt a beavatkozást – mivel fájdalommal nem jár - altatás nélkül végezzük. A visszaültetési eljárás során igyekeznek a többes terhesség esélyét visszaszorítani.

Forrás: Wikipedia

A korai klimax vagy korai menopauza kifejezéseket azon nők esetében használják, akikben 20 éves életkor előtt megjelennek a változó kor tünetei. A tünetek jellegüket tekintve nem különböznek a normális menopauzában tapasztaltakkal, ugyanúgy rendszertelenné, változó erősségűvé válik, majd megszűnik a menstruáció, hőhullámok jelentkezhetnek, valamint csökken a nemi vágy és más pszichés változások is kísérik. Közvetlen oka a korai petefészek elégtelenség (angolul: Premature ovarian failure, POF), mely becslések szerint a 20 év alatti nők körülbelül 1 százalékát érinti.

A korai, 20 éves kor előtt kialakuló menopauza hátterében a petefészek-működés korai csökkenése áll. Bizonyos X-kromoszómához kötött genetikai betegségről ismert, hogy a menstruációs ciklus teljes veleszületett hiányát vagy enyhébb esetben korai menopauzát okoznak, emellett okozhatják gyógyszerek (pl. kemoterápia), autoimmun betegségek, fertőzések vagy műtétek is. Az esetek többségében azonban a pontos kiváltó ok ismeretlen, bár a genetikai tényezőknek erős szerepük van a kialakulásában.

A petefészek kimerülés egyik fontos következménye a csökkent ösztrogén szint, illetve az ezzel párhuzamosan emelkedett gondatropin hormonok (FSH, LH) szintje. Ezek az eltérések laboratóriumi módszerekkel kimutathatók, illetve rendszeres PSA vizsgálattal. Petefészek elégtelenségben az FSH emelkedés jellemzően nagyobb mértékű, mint az LH szintté. Ultrahang vizsgálattal a petefészkek kisebb méretűek, tüszőérésre utaló jelek nélkül

A korai menopauza legfontosabb következménye a termékenység elvesztése. Ha a diagnózis a teljes tüszőkimerülés után születik, akkor saját gyermek vállalására rendszerint már nincs mód, azonban a donor petesejttel végzett mesterséges megtermékenyítés lehetséges.

A következmények és tünetek hasonlóak a természetes menopauzában tapasztaltakkal, csak fiatalabb életkorban jelentkeznek. A meddőség mellett számolni kell a pszichés instabilitással, a nemi vágy csökkenésével, a csontritkulás megindulásával és a szív- és érrendszeri betegségek fokozott kockázatával. Egyes autoimmun betegségek rizikója (pl. Hashimoto-thyreoiditis) is emelkedett.

Forrás: Wikipedia

A mesterséges megtermékenyítési eljárások olyan orvosi beavatkozások, amelyek során mesterséges úton, külső beavatkozások, technikák alkalmazásával teszik lehetővé, hogy egy terhesség létrejöjjön. A mesterséges megtermékenyítési, más néven asszisztált reprodukciós technikák (ART) alkalmazása során közösülés nélkül, külső segítséggel valósul meg a petesejt megtermékenyítése. Két alapvető formája létezik: a mesterséges ondóbevitel és a testen kívüli (in vitro) megtermékenyítés.

Forrás: Wikipedia

Az a nő, aki saját petesejtjét adományozza egy másik nőnek, azért, hogy annak gyermeke születhessen.

Forrás: GDN

PGD - Preimplantációs genetikai diagnózis
A preimplantációs genetikai diagnózis (rövidítve: PGD) a beágyazódás előtti embriók genetikai vizsgálatát jelenti, melynek célja, hogy a súlyos betegséget hordozó embriókat külön lehessen választani a (konkrét tulajdonságra nézve) egészséges embrióktól. A módszer segítségével lehetővé válik, hogy az anyaméhbe is ezeket az egészséges embriókat ültessék vissza, így elkerülhető a későbbi terhesség-megszakítás, vagy beteg gyermek születése.

A PGD az ún. prenatális (születés előtti) genetikai vizsgálatok legkorábbi formája. A módszer során a mesterségesen termékenyített („lombik programban” létrehozott) embriókból mintát nyernek, majd ezt a mintát molekuláris biológiai módszerekkel vizsgálva felállítják a diagnózist.

A mintavétel az embrió különböző fejlődési állapotaiban történhet:
Sarki test biopszia: A petesejt sarki sejtjének eltávolítása. Csak a petesejtről szolgáltat genetikai információt.
Osztódó stádiumban lévő, „cleavage-stage” biopszia: A fejlődésének harmadik napján a 6-12 sejtes embrióból 1-2 sejtet távolítanak el.
Blasztociszta biopszia: az 5-6 napos embrió trofektodermájából távolítanak el néhány tíz-száz sejtet.

Forrás: Wikipedia